Adós vagyok egy beszámolóval, és mivel a héten nem igazán vagyok formában, így új beszámoló helyett jöhet az elmaradás :)

Régóta tervben volt, hogy csapódom a keresztfiamhoz, ha mennek rokonlátogatóba Csákvárra, és befér a bringa. Míg ők családoznak én tekergek a környéken, utána meg hazahoznak. Hát az augusztus 20-i ünnepnapra ezt össze is szerveztük végre! Meleg, de csapadékmentes időt mondott, hátizsákoltam és mentem.

A terv az volt, hogy Csákvárról áttekerek Várgesztesre a legrövidebb úton (nem baj, ha aszfalt) és onnan megyek egy erdei kört - ott már valamennyire ismerős vagyok. Csákváron még sosem voltam előtte bringával. Én alapvetően google térképet, turistajelzéseket használok a tájékozódáshoz. Úgy voltam vele, hogy ha bármi van, csak megcsörgetem a keresztfiam és már jön is felmentősereg :) Hát igen.. csak azzal nem számoltam, hogy a drága jó t betűs szolgáltatónak gyakorlatilag Csákvár határán túl már nincs térereje..

Szóval elindultam az aszfalton a térkép szerint 14 km-re lévő Várgesztes felé. Jöttek emelkedők, de az aszfalton nem volt vészes a dolog, és még reggel annyira meleg sem volt. Aztán ahogy az aszfaltos út beért az erdőbe, már láttam a gyönyörű táj ellenére, hogy bizony itt nagyon nagy esőzés volt, mert gyakorlatilag egy 10 cm-es iszapréteg volt az aszfaltúton is.. Beljebb még gázabb volt a helyzet, kimosta az egész erdőt az eső :( Szóval jött az elágazás, ahol le kellett volna térnem az aszfaltról.. Legalább is kb., ugyanis a térerő híjján nem tudtam pontosan hol vagyok :) Persze egy lélek sem járt arra - még autósok sem, hiszen tiszta vízmosás volt az út.. Volt két út is, amin megpróbáltam letérni, de rövid próbálkozás után vissza is fordultam mindkettőről - mondván, nem biztos, hogy jó felé haladok, nincs térerőm, és a sár is tengelyig ér.. Eldöntöttem, maradok az aszfalton. Mivel ez amúgy csodaszép rész, nem is bántam. Becsorogtam Vérteskozmáig, ahol megláttam a turistajelzést, és gondoltam, innen már sima ügy lesz Várgesztes. Mentem is elég sokat az erdőben az aszfaltos úton, szépen a sárga jelzésen. Ott a km óra szerint már csak kb. 2,5 km-re lehettem Várgesztestől, mikor is levitt az aszfaltról a jelzés a terepre. Nem bántam, bár nehezen haladtam, de csodaszép volt. Mentem is boldogan, hogy már mindjárt Gesztesre érek :) Ekkor jött egy hármas elágazás, egyenrangú utakkal... Mindhármon elindultam, de jelzés egyiken sem volt! Itt adtam fel.. Visszafordultam Vérteskozma felé. Ekkor már eléggé nyomasztott, hogy nem tudnak elérni, és én sem tudok elérni senkit, így gondoltam, Kozmáról bejelentkezem és megreggelizek. Egész Vérteskozmán nem volt térerő :) Már kínomban megkérdeztem egy helyi bácsit, hogy mégis honnan tudok telefonálni, mondta hogy menjek fel a falu tetejére és a szántóföld szélén van egy ki térerő... Mire felértem már nem voltam túl jó hangulatban, de megcsörrent a telefonom, szóval gyorsan letudtam a bejelentkezéseket. Egy csodaszép helyen megettem a szendómat, és öntöttem magamba némi koffeint. Addigra már nagyon meleg volt. Úgy döntöttem elég lesz visszatekerni Csákvárra, mára ennyi. A visszagurulás gyorsan ment.

Nagyjából 35 km és 500 m szint azért csak összejött. Pihinapra elég is :)

Tanulságok:

Legközelebb Várgesztesre kérem a fuvart :)

Amit látok elsőre lefotózom, nem majd visszafelé, mert abból semmi nem lesz :)